ász

See also: asz, -asz, and -ász

Hungarian

Etymology

From German As, from French as (“ace”), from Latin as (“a unit”).

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈaːs]
  • Audio(file)
  • Rhymes: -aːs

Noun

ász (plural ászok)

  1. (card games) ace (card with a single spot)
  2. (tennis) ace (serve won without the opponent hitting the ball)
  3. (colloquial) ace (expert at something)
  4. ace (excellent military aircraft pilot)

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative ász ászok
accusative ászt ászokat
dative ásznak ászoknak
instrumental ásszal ászokkal
causal-final ászért ászokért
translative ásszá ászokká
terminative ászig ászokig
essive-formal ászként ászokként
essive-modal — —
inessive ászban ászokban
superessive ászon ászokon
adessive ásznál ászoknál
illative ászba ászokba
sublative ászra ászokra
allative ászhoz ászokhoz
elative ászból ászokból
delative ászról ászokról
ablative ásztól ászoktól
non-attributive
possessive - singular		 ászé ászoké
non-attributive
possessive - plural		 ászéi ászokéi
Possessive forms of ász
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ászom ászaim
2nd person sing. ászod ászaid
3rd person sing. ásza ászai
1st person plural ászunk ászaink
2nd person plural ászotok ászaitok
3rd person plural ászuk ászaik

See also

Further reading
  • ász in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • ász in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.