ébenfa
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈeːbɛɱfɒ]
- Hyphenation: ében‧fa
- Rhymes: -fɒ
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ébenfa | ébenfák |
| accusative | ébenfát | ébenfákat |
| dative | ébenfának | ébenfáknak |
| instrumental | ébenfával | ébenfákkal |
| causal-final | ébenfáért | ébenfákért |
| translative | ébenfává | ébenfákká |
| terminative | ébenfáig | ébenfákig |
| essive-formal | ébenfaként | ébenfákként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ébenfában | ébenfákban |
| superessive | ébenfán | ébenfákon |
| adessive | ébenfánál | ébenfáknál |
| illative | ébenfába | ébenfákba |
| sublative | ébenfára | ébenfákra |
| allative | ébenfához | ébenfákhoz |
| elative | ébenfából | ébenfákból |
| delative | ébenfáról | ébenfákról |
| ablative | ébenfától | ébenfáktól |
| non-attributive possessive - singular |
ébenfáé | ébenfáké |
| non-attributive possessive - plural |
ébenfáéi | ébenfákéi |
| Possessive forms of ébenfa | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | ébenfám | ébenfáim |
| 2nd person sing. | ébenfád | ébenfáid |
| 3rd person sing. | ébenfája | ébenfái |
| 1st person plural | ébenfánk | ébenfáink |
| 2nd person plural | ébenfátok | ébenfáitok |
| 3rd person plural | ébenfájuk | ébenfáik |
Further reading
- ébenfa in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- ébenfa in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.