abiotikus

Hungarian

Etymology

Ultimately from Ancient Greek ἀ- (a-) +‎ βιωτικός (biōtikós, “of life”), from βίος (bíos, “life”) +‎ -ῐκός (-ikós).[1] With Latinate -ikus ending.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɒbijotikuʃ]
  • Hyphenation: abi‧o‧ti‧kus
  • Rhymes: -uʃ

Adjective

abiotikus (not comparable)

  1. (ecology) abiotic (nonliving, inanimate, characterised by the absence of life)
    Az abiotikus tényezők közé tartozik a víz, a fény és a hőmérséklet. ― Abiotic components include water, light, and temperature.

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative abiotikus abiotikusak
accusative abiotikusat abiotikusakat
dative abiotikusnak abiotikusaknak
instrumental abiotikussal abiotikusakkal
causal-final abiotikusért abiotikusakért
translative abiotikussá abiotikusakká
terminative abiotikusig abiotikusakig
essive-formal abiotikusként abiotikusakként
essive-modal — —
inessive abiotikusban abiotikusakban
superessive abiotikuson abiotikusakon
adessive abiotikusnál abiotikusaknál
illative abiotikusba abiotikusakba
sublative abiotikusra abiotikusakra
allative abiotikushoz abiotikusakhoz
elative abiotikusból abiotikusakból
delative abiotikusról abiotikusakról
ablative abiotikustól abiotikusaktól
non-attributive
possessive - singular		 abiotikusé abiotikusaké
non-attributive
possessive - plural		 abiotikuséi abiotikusakéi

Derived terms
  • abiotikusan

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.