alkotott

Hungarian

Etymology

alkot (“to create, form”) +‎ -ott (past-tense and past-participle suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɒlkototː]
  • Hyphenation: al‧ko‧tott

Verb

alkotott

  1. third-person singular indicative past indefinite of alkot

Participle

alkotott

  1. past participle of alkot

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative alkotott alkotottak
accusative alkotottat alkotottakat
dative alkotottnak alkotottaknak
instrumental alkotottal alkotottakkal
causal-final alkotottért alkotottakért
translative alkotottá alkotottakká
terminative alkotottig alkotottakig
essive-formal alkotottként alkotottakként
essive-modal — —
inessive alkotottban alkotottakban
superessive alkototton alkotottakon
adessive alkotottnál alkotottaknál
illative alkotottba alkotottakba
sublative alkotottra alkotottakra
allative alkototthoz alkotottakhoz
elative alkotottból alkotottakból
delative alkotottról alkotottakról
ablative alkotottól alkotottaktól
non-attributive
possessive - singular		 alkototté alkotottaké
non-attributive
possessive - plural		 alkotottéi alkotottakéi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.