búcsúzik

Hungarian

Etymology

búcsú (“farewell”) +‎ -zik (verb-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈbuːt͡ʃuːzik], [ˈbuːt͡ʃuzik]
  • Hyphenation: bú‧csú‧zik
  • Rhymes: -uːzik, -uzik

Verb

búcsúzik

  1. (intransitive) to farewell, to bid farewell, to say goodbye

Conjugation
conjugation of búcsúzik
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. búcsúzom or
búcsúzok		 búcsúzol búcsúzik búcsúzunk búcsúztok búcsúznak
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. búcsúztam búcsúztál búcsúzott búcsúztunk búcsúztatok búcsúztak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. búcsúznék búcsúznál búcsúzna búcsúznánk búcsúznátok búcsúznának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. búcsúzzak  or
búcsúzzam		 búcsúzz or
búcsúzzál		 búcsúzzon búcsúzzunk búcsúzzatok búcsúzzanak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive búcsúzni búcsúznom búcsúznod búcsúznia búcsúznunk búcsúznotok búcsúzniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
búcsúzás búcsúzó búcsúzott ― búcsúzva búcsúzhat

Derived terms

(With verbal prefixes):

Further reading
  • búcsúzik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • búcsúzik in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.