cián

See also: cian, Cian, cían, Cían, ĉian, and cía-ŋ

Hungarian

Etymology

Borrowed from German Zyan / Cyan.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈt͡sijaːn]
  • Hyphenation: ci‧án
  • Rhymes: -aːn

Noun

cián (usually uncountable, plural ciánok)

  1. (chemistry) cyanide (chiefly as a poison or an insecticide, in non-technical usage)

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative cián ciánok
accusative ciánt ciánokat
dative ciánnak ciánoknak
instrumental ciánnal ciánokkal
causal-final ciánért ciánokért
translative ciánná ciánokká
terminative ciánig ciánokig
essive-formal ciánként ciánokként
essive-modal — —
inessive ciánban ciánokban
superessive ciánon ciánokon
adessive ciánnál ciánoknál
illative ciánba ciánokba
sublative ciánra ciánokra
allative ciánhoz ciánokhoz
elative ciánból ciánokból
delative ciánról ciánokról
ablative ciántól ciánoktól
non-attributive
possessive - singular		 ciáné ciánoké
non-attributive
possessive - plural		 ciánéi ciánokéi
Possessive forms of cián
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ciánom ciánjaim
2nd person sing. ciánod ciánjaid
3rd person sing. ciánja ciánjai
1st person plural ciánunk ciánjaink
2nd person plural ciánotok ciánjaitok
3rd person plural ciánjuk ciánjaik

Adjective

cián (not comparable)

  1. cyan (of a colour between blue and green)

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative cián ciánok
accusative ciánt ciánokat
dative ciánnak ciánoknak
instrumental ciánnal ciánokkal
causal-final ciánért ciánokért
translative ciánná ciánokká
terminative ciánig ciánokig
essive-formal ciánként ciánokként
essive-modal — —
inessive ciánban ciánokban
superessive ciánon ciánokon
adessive ciánnál ciánoknál
illative ciánba ciánokba
sublative ciánra ciánokra
allative ciánhoz ciánokhoz
elative ciánból ciánokból
delative ciánról ciánokról
ablative ciántól ciánoktól
non-attributive
possessive - singular		 ciáné ciánoké
non-attributive
possessive - plural		 ciánéi ciánokéi

See also
Colors in Hungarian · színek (terms that are not originally color names are usually supplemented with színű (“-colored”) or the nearest color name; less common names are marked in small) (layout · text)
     fehér      szürke      fekete
             piros​/​vörös; karmazsin​/​bíborvörös              narancssárga; barna              (citrom)sárga; krém-/vajszínű
             citromzöld              zöld              mentazöld
             cián​/​kékeszöld; zöldeskék              azúr(kék)​/​égszínkék              kék
             ibolya(sz.); indigó(sz.)​/​kékeslila              bíbor(sz.)​/​bordó; lila              rózsaszín

References
  1. cián in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • cián in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • cián in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.