csendélet

Hungarian

Etymology

csend (“silence, stillness”) +‎ élet (“life”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈt͡ʃɛndeːlɛt]
  • Hyphenation: csend‧élet

Noun

csendélet (plural csendéletek)

  1. still life

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative csendélet csendéletek
accusative csendéletet csendéleteket
dative csendéletnek csendéleteknek
instrumental csendélettel csendéletekkel
causal-final csendéletért csendéletekért
translative csendéletté csendéletekké
terminative csendéletig csendéletekig
essive-formal csendéletként csendéletekként
essive-modal — —
inessive csendéletben csendéletekben
superessive csendéleten csendéleteken
adessive csendéletnél csendéleteknél
illative csendéletbe csendéletekbe
sublative csendéletre csendéletekre
allative csendélethez csendéletekhez
elative csendéletből csendéletekből
delative csendéletről csendéletekről
ablative csendélettől csendéletektől
non-attributive
possessive - singular		 csendéleté csendéleteké
non-attributive
possessive - plural		 csendéletéi csendéletekéi
Possessive forms of csendélet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. csendéletem csendéleteim
2nd person sing. csendéleted csendéleteid
3rd person sing. csendélete csendéletei
1st person plural csendéletünk csendéleteink
2nd person plural csendéletetek csendéleteitek
3rd person plural csendéletük csendéleteik

Further reading
  • csendélet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • csendélet in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.