döfés

Hungarian

Etymology

döf (“to stab”) +‎ -és (noun-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈdøfeːʃ]
  • Hyphenation: dö‧fés
  • Rhymes: -eːʃ

Noun

döfés (plural döfések)

  1. stab (an act of stabbing or thrusting with an object)

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative döfés döfések
accusative döfést döféseket
dative döfésnek döféseknek
instrumental döféssel döfésekkel
causal-final döfésért döfésekért
translative döféssé döfésekké
terminative döfésig döfésekig
essive-formal döfésként döfésekként
essive-modal — —
inessive döfésben döfésekben
superessive döfésen döféseken
adessive döfésnél döféseknél
illative döfésbe döfésekbe
sublative döfésre döfésekre
allative döféshez döfésekhez
elative döfésből döfésekből
delative döfésről döfésekről
ablative döféstől döfésektől
non-attributive
possessive - singular		 döfésé döféseké
non-attributive
possessive - plural		 döféséi döfésekéi
Possessive forms of döfés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. döfésem döféseim
2nd person sing. döfésed döféseid
3rd person sing. döfése döfései
1st person plural döfésünk döféseink
2nd person plural döfésetek döféseitek
3rd person plural döfésük döféseik

Derived terms
Compound words

Further reading
  • döfés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • döfés in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.