deverbális

Hungarian

Etymology

From scientific Latin, from de- (“from”) + verbum (“verb”).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈdɛvɛrbaːliʃ]
  • Hyphenation: de‧ver‧bá‧lis

Adjective

deverbális (not comparable)

  1. (linguistics) deverbal (derived from a verb)
    Synonym: igéből képzett

Declension
Inflection of deverbális
singular plural
nominative deverbális deverbálisak
accusative deverbálist
deverbálisat		 deverbálisakat
dative deverbálisnak deverbálisaknak
instrumental deverbálissal deverbálisakkal
causal-final deverbálisért deverbálisakért
translative deverbálissá deverbálisakká
terminative deverbálisig deverbálisakig
essive-formal deverbálisként deverbálisakként
essive-modal — —
inessive deverbálisban deverbálisakban
superessive deverbálison deverbálisakon
adessive deverbálisnál deverbálisaknál
illative deverbálisba deverbálisakba
sublative deverbálisra deverbálisakra
allative deverbálishoz deverbálisakhoz
elative deverbálisból deverbálisakból
delative deverbálisról deverbálisakról
ablative deverbálistól deverbálisaktól
non-attributive
possessive - singular		 deverbálisé deverbálisaké
non-attributive
possessive - plural		 deverbáliséi deverbálisakéi

Derived terms

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.