elképeszt

Hungarian

Etymology

From el- +‎ képeszt, from kép (“face”) +‎ -eszt (causative verb-forming suffix).

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛlkeːpɛst]
  • Hyphenation: el‧ké‧peszt

Verb

elképeszt

  1. (transitive) to astonish, amaze (to surprise greatly with its scale or suddenness)
    Synonyms: meglep, meghökkent, megdöbbent, ámulatba ejt
    Mindig elképeszt, hogy milyen optimista vagy. ― It always amazes me how optimistic you are.

Conjugation
conjugation of elképeszt
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. elképesztek elképesztesz elképeszt elképesztünk elképesztetek elképesztenek
Def. elképesztem elképeszted elképeszti elképesztjük elképesztitek elképesztik
2nd-p. o. elképesztelek ―
Past Indef. elképesztettem elképesztettél elképesztett elképesztettünk elképesztettetek elképesztettek
Def. elképesztettem elképesztetted elképesztette elképesztettük elképesztettétek elképesztették
2nd-p. o. elképesztettelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. elképesztenék elképesztenél elképesztene elképesztenénk elképesztenétek elképesztenének
Def. elképeszteném elképesztenéd elképesztené elképesztenénk
(or elképesztenők)		 elképesztenétek elképesztenék
2nd-p. o. elképesztenélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. elképesszek elképessz or
elképesszél		 elképesszen elképesszünk elképesszetek elképesszenek
Def. elképesszem elképeszd or
elképesszed		 elképessze elképesszük elképesszétek elképesszék
2nd-p. o. elképesszelek ―
Infinitive elképeszteni elképesztenem elképesztened elképesztenie elképesztenünk elképesztenetek elképeszteniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
elképesztés elképesztő elképesztett elképesztendő elképesztve elképeszthet

Further reading
  • elképeszt in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • elképeszt in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.