engedetlenkedik

Hungarian

Etymology

engedetlen (“disobedient”) +‎ -kedik (verb-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛŋɡɛdɛtlɛŋkɛdik]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: en‧ge‧det‧len‧ke‧dik
  • Rhymes: -ɛdik

Verb

engedetlenkedik

  1. (intransitive) to disobey

Conjugation
conjugation of engedetlenkedik
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. engedetlenkedem or
engedetlenkedek		 engedetlenkedsz engedetlenkedik engedetlenkedünk engedetlenkedtek engedetlenkednek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. engedetlenkedtem engedetlenkedtél engedetlenkedett engedetlenkedtünk engedetlenkedtetek engedetlenkedtek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. engedetlenkednék engedetlenkednél engedetlenkedne engedetlenkednénk engedetlenkednétek engedetlenkednének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. engedetlenkedjek  or
engedetlenkedjem		 engedetlenkedj or
engedetlenkedjél		 engedetlenkedjen or
engedetlenkedjék		 engedetlenkedjünk engedetlenkedjetek engedetlenkedjenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive engedetlenkedni engedetlenkednem engedetlenkedned engedetlenkednie engedetlenkednünk engedetlenkednetek engedetlenkedniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
engedetlenkedés engedetlenkedő engedetlenkedett ― engedetlenkedve engedetlenkedhet

Derived terms

Further reading
  • engedetlenkedik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.