fajansz

Hungarian

Etymology

An internationalism, transmitted into Hungarian mostly via German Fayence; compare English faience and French faïence. Coined in French, by ellipsis of vaisselle de Faïence (“vessel of Faenza”). Ultimately from the name of the Italian city Faenza.[1]

Pronunciation

IPA^(key): [ˈfɒjɒns]
Hyphenation: fa‧jansz
Rhymes: -ɒns

Noun

fajansz (plural fajanszok)

faience (a type of tin-glazed earthenware ceramic)
(art) a decorative object made from faience
(attributively) made from faience
fajansz kistányér ― faience side plate

Declension

Inflection of fajansz
	singular	plural
nominative	fajansz	fajanszok
accusative	fajanszt fajanszot	fajanszokat
dative	fajansznak	fajanszoknak
instrumental	fajansszal	fajanszokkal
causal-final	fajanszért	fajanszokért
translative	fajansszá	fajanszokká
terminative	fajanszig	fajanszokig
essive-formal	fajanszként	fajanszokként
essive-modal	—	—
inessive	fajanszban	fajanszokban
superessive	fajanszon	fajanszokon
adessive	fajansznál	fajanszoknál
illative	fajanszba	fajanszokba
sublative	fajanszra	fajanszokra
allative	fajanszhoz	fajanszokhoz
elative	fajanszból	fajanszokból
delative	fajanszról	fajanszokról
ablative	fajansztól	fajanszoktól
non-attributive possessive - singular	fajanszé	fajanszoké
non-attributive possessive - plural	fajanszéi	fajanszokéi

Possessive forms of fajansz
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	fajanszom	fajanszaim
2nd person sing.	fajanszod	fajanszaid
3rd person sing.	fajansza	fajanszai
1st person plural	fajanszunk	fajanszaink
2nd person plural	fajanszotok	fajanszaitok
3rd person plural	fajanszuk	fajanszaik

References

fajansz in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)