falevél

Hungarian

Etymology

fa (“tree”) +‎ levél (“leaf”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈfɒlɛveːl]
  • Hyphenation: fa‧le‧vél

Noun

falevél (plural falevelek)

  1. (botany) leaf (the green or dry leaf of a tree)
    • 1899, Endre Ady, Ősz felé (Towards Autumn)‎:
      Sivár, őszt jósló, nyári nap. / Tarlóból fújdogál a szél, / Egy-egy lehulló falevél / Szállongva széltől szárnyra kap.
      (please add an English translation of this quote)

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative falevél falevelek
accusative falevelet faleveleket
dative falevélnek faleveleknek
instrumental falevéllel falevelekkel
causal-final falevélért falevelekért
translative falevéllé falevelekké
terminative falevélig falevelekig
essive-formal falevélként falevelekként
essive-modal — —
inessive falevélben falevelekben
superessive falevélen faleveleken
adessive falevélnél faleveleknél
illative falevélbe falevelekbe
sublative falevélre falevelekre
allative falevélhez falevelekhez
elative falevélből falevelekből
delative falevélről falevelekről
ablative falevéltől falevelektől
non-attributive
possessive - singular		 falevélé faleveleké
non-attributive
possessive - plural		 falevéléi falevelekéi
Possessive forms of falevél
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. falevelem faleveleim
2nd person sing. faleveled faleveleid
3rd person sing. falevele falevelei
1st person plural falevelünk faleveleink
2nd person plural faleveletek faleveleitek
3rd person plural falevelük faleveleik

Derived terms
  • faleveles

Further reading
  • falevél in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.