formájú

Hungarian

Etymology

forma (“shape, form”) +‎ -jú (adjective-forming suffix denoting possession or similarity)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈformaːjuː]
  • Hyphenation: for‧má‧jú
  • Rhymes: -juː

Adjective

formájú (not comparable)

  1. shaped (having some kind of shape)
    cipő formájú fürdőkád ― a shoe-shaped bathtub

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative formájú formájúak
accusative formájút formájúakat
dative formájúnak formájúaknak
instrumental formájúval formájúakkal
causal-final formájúért formájúakért
translative formájúvá formájúakká
terminative formájúig formájúakig
essive-formal formájúként formájúakként
essive-modal — —
inessive formájúban formájúakban
superessive formájún formájúakon
adessive formájúnál formájúaknál
illative formájúba formájúakba
sublative formájúra formájúakra
allative formájúhoz formájúakhoz
elative formájúból formájúakból
delative formájúról formájúakról
ablative formájútól formájúaktól
non-attributive
possessive - singular		 formájúé formájúaké
non-attributive
possessive - plural		 formájúéi formájúakéi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.