formált

Hungarian

Etymology

formál (“to form, shape”) +‎ -t (past-tense and past-participle suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈformaːlt]
  • Hyphenation: for‧mált

Verb

formált

  1. third-person singular indicative past indefinite of formál

Participle

formált

  1. past participle of formál

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative formált formáltak
accusative formáltat formáltakat
dative formáltnak formáltaknak
instrumental formálttal formáltakkal
causal-final formáltért formáltakért
translative formálttá formáltakká
terminative formáltig formáltakig
essive-formal formáltként formáltakként
essive-modal — —
inessive formáltban formáltakban
superessive formálton formáltakon
adessive formáltnál formáltaknál
illative formáltba formáltakba
sublative formáltra formáltakra
allative formálthoz formáltakhoz
elative formáltból formáltakból
delative formáltról formáltakról
ablative formálttól formáltaktól
non-attributive
possessive - singular		 formálté formáltaké
non-attributive
possessive - plural		 formáltéi formáltakéi

Derived terms
  • megformált
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.