frontális

See also: frontalis

Hungarian

Etymology

From English frontal, German frontal and French frontal.[1] With Latinate -ális ending.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈfrontaːliʃ]
  • Hyphenation: fron‧tá‧lis
  • Rhymes: -iʃ

Adjective

frontális (not generally comparable, comparative frontálisabb, superlative legfrontálisabb)

  1. frontal

Declension
Inflection of frontális
singular plural
nominative frontális frontálisak
accusative frontálisat
frontálist		 frontálisakat
dative frontálisnak frontálisaknak
instrumental frontálissal frontálisakkal
causal-final frontálisért frontálisakért
translative frontálissá frontálisakká
terminative frontálisig frontálisakig
essive-formal frontálisként frontálisakként
essive-modal — —
inessive frontálisban frontálisakban
superessive frontálison frontálisakon
adessive frontálisnál frontálisaknál
illative frontálisba frontálisakba
sublative frontálisra frontálisakra
allative frontálishoz frontálisakhoz
elative frontálisból frontálisakból
delative frontálisról frontálisakról
ablative frontálistól frontálisaktól
non-attributive
possessive - singular		 frontálisé frontálisaké
non-attributive
possessive - plural		 frontáliséi frontálisakéi

Derived terms
  • frontálisan

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading
  • frontális in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.