görbül

Hungarian

Etymology

görbe +‎ -ül[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɡørbyl]
  • Hyphenation: gör‧bül
  • Rhymes: -yl

Verb

görbül

  1. (intransitive) to bend (to shape into a curve)

Conjugation
conjugation of görbül
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. görbülök görbülsz görbül görbülünk görbültök görbülnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. görbültem görbültél görbült görbültünk görbültetek görbültek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. görbülnék görbülnél görbülne görbülnénk görbülnétek görbülnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. görbüljek görbülj or
görbüljél		 görbüljön görbüljünk görbüljetek görbüljenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive görbülni görbülnöm görbülnöd görbülnie görbülnünk görbülnötök görbülniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
görbülés görbülő görbült ― görbülve görbülhet

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • begörbül
  • felgörbül
  • elgörbül
  • kigörbül
  • legörbül
  • meggörbül

References
  1. görbül in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • görbül in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.