gondterhelt

Hungarian

Etymology

From gond (“problem”) +‎ terhelt (“burdened”)[1], from terhel (“to burden”) +‎ -t (past-participle suffix).

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɡontɛrɦɛlt]
  • Hyphenation: gond‧ter‧helt
  • Rhymes: -ɛlt

Adjective

gondterhelt (comparative gondterheltebb, superlative leggondterheltebb)

  1. worried, troubled (of a person who is full of worries)
    Synonyms: gondterhes, gondtelt, komor, levert, lehangolt
  2. careworn (worn down by cares: showing the signs of long-term stress, tired and haggard due to prolonged worry)
    Synonyms: aggódó, aggodalmaskodó, borús, felhős

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative gondterhelt gondterheltek
accusative gondterheltet gondterhelteket
dative gondterheltnek gondterhelteknek
instrumental gondterhelttel gondterheltekkel
causal-final gondterheltért gondterheltekért
translative gondterheltté gondterheltekké
terminative gondterheltig gondterheltekig
essive-formal gondterheltként gondterheltekként
essive-modal — —
inessive gondterheltben gondterheltekben
superessive gondterhelten gondterhelteken
adessive gondterheltnél gondterhelteknél
illative gondterheltbe gondterheltekbe
sublative gondterheltre gondterheltekre
allative gondterhelthez gondterheltekhez
elative gondterheltből gondterheltekből
delative gondterheltről gondterheltekről
ablative gondterhelttől gondterheltektől
non-attributive
possessive - singular		 gondterhelté gondterhelteké
non-attributive
possessive - plural		 gondterheltéi gondterheltekéi

References
  1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.