gyakorlás

Hungarian

Etymology

gyakorol (“to practice”) +‎ -ás

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɟɒkorlaːʃ]
  • Hyphenation: gya‧kor‧lás

Noun

gyakorlás (plural gyakorlások)

  1. practice (repetition of an activity to improve a skill, in a concrete sense)
  2. exercise (a setting in action or practicing; employment in the proper mode of activity; exertion; application; use)
  3. exercise (the performance of an office, ceremony, or duty)

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative gyakorlás gyakorlások
accusative gyakorlást gyakorlásokat
dative gyakorlásnak gyakorlásoknak
instrumental gyakorlással gyakorlásokkal
causal-final gyakorlásért gyakorlásokért
translative gyakorlássá gyakorlásokká
terminative gyakorlásig gyakorlásokig
essive-formal gyakorlásként gyakorlásokként
essive-modal — —
inessive gyakorlásban gyakorlásokban
superessive gyakorláson gyakorlásokon
adessive gyakorlásnál gyakorlásoknál
illative gyakorlásba gyakorlásokba
sublative gyakorlásra gyakorlásokra
allative gyakorláshoz gyakorlásokhoz
elative gyakorlásból gyakorlásokból
delative gyakorlásról gyakorlásokról
ablative gyakorlástól gyakorlásoktól
non-attributive
possessive - singular		 gyakorlásé gyakorlásoké
non-attributive
possessive - plural		 gyakorláséi gyakorlásokéi
Possessive forms of gyakorlás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. gyakorlásom gyakorlásaim
2nd person sing. gyakorlásod gyakorlásaid
3rd person sing. gyakorlása gyakorlásai
1st person plural gyakorlásunk gyakorlásaink
2nd person plural gyakorlásotok gyakorlásaitok
3rd person plural gyakorlásuk gyakorlásaik

Further reading
  • gyakorlás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.