helyhatározó

Hungarian

Etymology

hely (“place”) +‎ határozó (“adverbial”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈhɛjhɒtaːrozoː]
  • Hyphenation: hely‧ha‧tá‧ro‧zó
  • Rhymes: -zoː

Noun

helyhatározó (plural helyhatározók)

  1. (grammar) adverb of place (an adverb which answers the question of hol (“where”), honnan (“from where”), hova (“where”), merre (“which way/direction”), meddig (“how far”))
    A városban élek. ― I live in the city.
    Ő a városból való. ― He/she is from the city.
    A városba megyek. ― I'm going to the city.
    A város felé indultam. ― I started out towards the city.
    Eljutottam a városig. ― I made it to the city.

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative helyhatározó helyhatározók
accusative helyhatározót helyhatározókat
dative helyhatározónak helyhatározóknak
instrumental helyhatározóval helyhatározókkal
causal-final helyhatározóért helyhatározókért
translative helyhatározóvá helyhatározókká
terminative helyhatározóig helyhatározókig
essive-formal helyhatározóként helyhatározókként
essive-modal — —
inessive helyhatározóban helyhatározókban
superessive helyhatározón helyhatározókon
adessive helyhatározónál helyhatározóknál
illative helyhatározóba helyhatározókba
sublative helyhatározóra helyhatározókra
allative helyhatározóhoz helyhatározókhoz
elative helyhatározóból helyhatározókból
delative helyhatározóról helyhatározókról
ablative helyhatározótól helyhatározóktól
non-attributive
possessive - singular		 helyhatározóé helyhatározóké
non-attributive
possessive - plural		 helyhatározóéi helyhatározókéi
Possessive forms of helyhatározó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. helyhatározóm helyhatározóim
2nd person sing. helyhatározód helyhatározóid
3rd person sing. helyhatározója helyhatározói
1st person plural helyhatározónk helyhatározóink
2nd person plural helyhatározótok helyhatározóitok
3rd person plural helyhatározójuk helyhatározóik

Derived terms
  • helyhatározói
  • helyhatározós
Expressions
  • képes helyhatározó

Adjective

helyhatározó (not comparable)

  1. adverbial (of or relating to an adverb of place, expressing or indicating conditions of place)

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative helyhatározó helyhatározók
accusative helyhatározót helyhatározókat
dative helyhatározónak helyhatározóknak
instrumental helyhatározóval helyhatározókkal
causal-final helyhatározóért helyhatározókért
translative helyhatározóvá helyhatározókká
terminative helyhatározóig helyhatározókig
essive-formal helyhatározóként helyhatározókként
essive-modal — —
inessive helyhatározóban helyhatározókban
superessive helyhatározón helyhatározókon
adessive helyhatározónál helyhatározóknál
illative helyhatározóba helyhatározókba
sublative helyhatározóra helyhatározókra
allative helyhatározóhoz helyhatározókhoz
elative helyhatározóból helyhatározókból
delative helyhatározóról helyhatározókról
ablative helyhatározótól helyhatározóktól
non-attributive
possessive - singular		 helyhatározóé helyhatározóké
non-attributive
possessive - plural		 helyhatározóéi helyhatározókéi

See also
  • Appendix:Hungarian words with ly

Further reading
  • helyhatározó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.