időzít

Hungarian

Etymology

From időz (“to stay, to spend time somewhere”) +‎ -ít (“causative verb-forming suffix”), from idő (“time”) + -z (“verb-forming suffix”).

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈidøːziːt]
  • Hyphenation: idő‧zít
  • Rhymes: -iːt

Verb

időzít

  1. (transitive) to time (to choose when something begins or how long it lasts)

Conjugation
conjugation of időzít
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. időzítek időzítesz időzít időzítünk időzítetek időzítenek
Def. időzítem időzíted időzíti időzítjük időzítitek időzítik
2nd-p. o. időzítelek ―
Past Indef. időzítettem időzítettél időzített időzítettünk időzítettetek időzítettek
Def. időzítettem időzítetted időzítette időzítettük időzítettétek időzítették
2nd-p. o. időzítettelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. időzítenék időzítenél időzítene időzítenénk időzítenétek időzítenének
Def. időzíteném időzítenéd időzítené időzítenénk
(or időzítenők)		 időzítenétek időzítenék
2nd-p. o. időzítenélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. időzítsek időzíts or
időzítsél		 időzítsen időzítsünk időzítsetek időzítsenek
Def. időzítsem időzítsd or
időzítsed		 időzítse időzítsük időzítsétek időzítsék
2nd-p. o. időzítselek ―
Infinitive időzíteni időzítenem időzítened időzítenie időzítenünk időzítenetek időzíteniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
időzítés időzítő időzített időzítendő időzítve időzíthet

Derived terms

Further reading
  • időzít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.