idejű

Hungarian

Etymology

idő (“time”) +‎ -jű (adjective-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈidɛjyː]
  • Hyphenation: ide‧jű

Adjective

idejű (not comparable)

  1. of time, duration, term
    teljes idejű ― full-time
    valós idejű ― real-time
    határozott idejű szerződés ― fixed-term contract

Declension
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative idejű idejűek
accusative idejűt idejűeket
dative idejűnek idejűeknek
instrumental idejűvel idejűekkel
causal-final idejűért idejűekért
translative idejűvé idejűekké
terminative idejűig idejűekig
essive-formal idejűként idejűekként
essive-modal — —
inessive idejűben idejűekben
superessive idejűn idejűeken
adessive idejűnél idejűeknél
illative idejűbe idejűekbe
sublative idejűre idejűekre
allative idejűhöz idejűekhez
elative idejűből idejűekből
delative idejűről idejűekről
ablative idejűtől idejűektől
non-attributive
possessive - singular		 idejűé idejűeké
non-attributive
possessive - plural		 idejűéi idejűekéi

Derived terms
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.