indít

See also: Indit and indit

Hungarian

Etymology

The stem is likely from Proto-Uralic *jome- (“to go, to set off”)[1] + -dít.[2]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈindiːt]
  • Hyphenation: in‧dít
  • Rhymes: -iːt

Verb

indít

  1. (transitive) to start, launch, set off, get underway, set in motion
    Synonym: elindít
    Antonyms: megállít, leállít
  2. (transitive) to prompt someone (to something: -ra/-re)

Conjugation
conjugation of indít
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. indítok indítasz indít indítunk indítotok indítanak
Def. indítom indítod indítja indítjuk indítjátok indítják
2nd-p. o. indítalak ―
Past Indef. indítottam indítottál indított indítottunk indítottatok indítottak
Def. indítottam indítottad indította indítottuk indítottátok indították
2nd-p. o. indítottalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. indítanék indítanál indítana indítanánk indítanátok indítanának
Def. indítanám indítanád indítaná indítanánk
(or indítanók)		 indítanátok indítanák
2nd-p. o. indítanálak ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. indítsak indíts or
indítsál		 indítson indítsunk indítsatok indítsanak
Def. indítsam indítsd or
indítsad		 indítsa indítsuk indítsátok indítsák
2nd-p. o. indítsalak ―
Infinitive indítani indítanom indítanod indítania indítanunk indítanotok indítaniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
indítás indító indított indítandó indítva indíthat

Derived terms

(With verbal prefixes):

References
  1. Entry #188 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary.
  2. indít in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • indít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.