indiszkrét

Hungarian

Etymology

Borrowed from German indiskret.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈindiskreːt]
  • Hyphenation: in‧diszk‧rét
  • Rhymes: -eːt

Adjective

indiszkrét (comparative indiszkrétebb, superlative legindiszkrétebb)

  1. (literary) indiscreet (revealing secrets; lacking good judgment)
    Synonyms: titokszegő, fecsegő, nem titoktartó
  2. (literary) nosy, tactless, prying (inquisitive or curious in other’s affairs)
    Synonyms: tapintatlan, tolakodó, otromba, kotnyeles

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative indiszkrét indiszkrétek
accusative indiszkrétet indiszkréteket
dative indiszkrétnek indiszkréteknek
instrumental indiszkréttel indiszkrétekkel
causal-final indiszkrétért indiszkrétekért
translative indiszkrétté indiszkrétekké
terminative indiszkrétig indiszkrétekig
essive-formal indiszkrétként indiszkrétekként
essive-modal indiszkrétül —
inessive indiszkrétben indiszkrétekben
superessive indiszkréten indiszkréteken
adessive indiszkrétnél indiszkréteknél
illative indiszkrétbe indiszkrétekbe
sublative indiszkrétre indiszkrétekre
allative indiszkréthez indiszkrétekhez
elative indiszkrétből indiszkrétekből
delative indiszkrétről indiszkrétekről
ablative indiszkréttől indiszkrétektől
non-attributive
possessive - singular		 indiszkrété indiszkréteké
non-attributive
possessive - plural		 indiszkrétéi indiszkrétekéi

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading
  • indiszkrét in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.