izomzat

Hungarian

Etymology

First attested in 1844. izom (“muscle”) +‎ -zat (noun-forming suffix)[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈizomzɒt]
  • Hyphenation: izom‧zat
  • Rhymes: -ɒt

Noun

izomzat (plural izomzatok)

  1. musculature

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative izomzat izomzatok
accusative izomzatot izomzatokat
dative izomzatnak izomzatoknak
instrumental izomzattal izomzatokkal
causal-final izomzatért izomzatokért
translative izomzattá izomzatokká
terminative izomzatig izomzatokig
essive-formal izomzatként izomzatokként
essive-modal — —
inessive izomzatban izomzatokban
superessive izomzaton izomzatokon
adessive izomzatnál izomzatoknál
illative izomzatba izomzatokba
sublative izomzatra izomzatokra
allative izomzathoz izomzatokhoz
elative izomzatból izomzatokból
delative izomzatról izomzatokról
ablative izomzattól izomzatoktól
non-attributive
possessive - singular		 izomzaté izomzatoké
non-attributive
possessive - plural		 izomzatéi izomzatokéi
Possessive forms of izomzat
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. izomzatom izomzataim
2nd person sing. izomzatod izomzataid
3rd person sing. izomzata izomzatai
1st person plural izomzatunk izomzataink
2nd person plural izomzatotok izomzataitok
3rd person plural izomzatuk izomzataik

References
  1. izomzat in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • izomzat in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.