késük

Hungarian

Etymology

kés (“knife”) +‎ -ük (“their”, possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkeːʃyk]
  • Hyphenation: ké‧sük

Noun

késük

  1. third-person plural single-possession possessive of kés

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative késük —
accusative késüket —
dative késüknek —
instrumental késükkel —
causal-final késükért —
translative késükké —
terminative késükig —
essive-formal késükként —
essive-modal késükül —
inessive késükben —
superessive késükön —
adessive késüknél —
illative késükbe —
sublative késükre —
allative késükhöz —
elative késükből —
delative késükről —
ablative késüktől —
non-attributive
possessive - singular
késüké —
non-attributive
possessive - plural
késükéi —
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.