kóser

See also: koser and košer

Hungarian

Etymology

Borrowed from Yiddish כּשר‎ (kosher), from Hebrew כשר‎ (kasher, “fit, proper, lawful”).

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkoːʃɛr]
  • Hyphenation: kó‧ser
  • Rhymes: -ɛr

Adjective

kóser (comparative kóserebb, superlative legkóserebb)

  1. kosher
  2. (colloquial) kosher (good, appropriate)

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kóser kóserek
accusative kósert kósereket
dative kósernek kósereknek
instrumental kóserrel kóserekkel
causal-final kóserért kóserekért
translative kóserré kóserekké
terminative kóserig kóserekig
essive-formal kóserként kóserekként
essive-modal — —
inessive kóserben kóserekben
superessive kóseren kósereken
adessive kósernél kósereknél
illative kóserbe kóserekbe
sublative kóserre kóserekre
allative kóserhez kóserekhez
elative kóserből kóserekből
delative kóserről kóserekről
ablative kósertől kóserektől
non-attributive
possessive - singular		 kóseré kósereké
non-attributive
possessive - plural		 kóseréi kóserekéi

Antonyms

Further reading
  • kóser in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.