kötelessége

Hungarian

Etymology

kötelesség +‎ -e (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkøtɛlɛʃːeːɡɛ]
  • Hyphenation: kö‧te‧les‧sé‧ge

Noun

kötelessége

  1. third-person singular (single possession) possessive of kötelesség

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kötelessége —
accusative kötelességét —
dative kötelességének —
instrumental kötelességével —
causal-final kötelességéért —
translative kötelességévé —
terminative kötelességéig —
essive-formal kötelességeként —
essive-modal kötelességéül —
inessive kötelességében —
superessive kötelességén —
adessive kötelességénél —
illative kötelességébe —
sublative kötelességére —
allative kötelességéhez —
elative kötelességéből —
delative kötelességéről —
ablative kötelességétől —
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.