követi

Hungarian

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkøvɛti]
  • Hyphenation: kö‧ve‧ti
  • Rhymes: -ti

Etymology 1

követ (“to follow”) +‎ -i (personal suffix)

Verb

követi

  1. third-person singular indicative present definite of követ

Etymology 2

From követ (“envoy”) +‎ -i (adjective-forming suffix).

Adjective

követi (not comparable)

  1. (relational) envoy, emissarial
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative követi követiek
accusative követit követieket
dative követinek követieknek
instrumental követivel követiekkel
causal-final követiért követiekért
translative követivé követiekké
terminative követiig követiekig
essive-formal követiként követiekként
essive-modal — —
inessive követiben követiekben
superessive követin követieken
adessive követinél követieknél
illative követibe követiekbe
sublative követire követiekre
allative követihez követiekhez
elative követiből követiekből
delative követiről követiekről
ablative követitől követiektől
non-attributive
possessive - singular		 követié követieké
non-attributive
possessive - plural		 követiéi követiekéi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.