közkút
Hungarian
közkút (Budapest, Hungary)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkøskuːt]
- Hyphenation: köz‧kút
- Rhymes: -uːt
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | közkút | közkutak |
| accusative | közkutat | közkutakat |
| dative | közkútnak | közkutaknak |
| instrumental | közkúttal | közkutakkal |
| causal-final | közkútért | közkutakért |
| translative | közkúttá | közkutakká |
| terminative | közkútig | közkutakig |
| essive-formal | közkútként | közkutakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | közkútban | közkutakban |
| superessive | közkúton | közkutakon |
| adessive | közkútnál | közkutaknál |
| illative | közkútba | közkutakba |
| sublative | közkútra | közkutakra |
| allative | közkúthoz | közkutakhoz |
| elative | közkútból | közkutakból |
| delative | közkútról | közkutakról |
| ablative | közkúttól | közkutaktól |
| non-attributive possessive - singular |
közkúté | közkutaké |
| non-attributive possessive - plural |
közkútéi | közkutakéi |
| Possessive forms of közkút | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | közkutam | közkútjaim |
| 2nd person sing. | közkutad | közkútjaid |
| 3rd person sing. | közkútja | közkútjai |
| 1st person plural | közkutunk | közkútjaink |
| 2nd person plural | közkutatok | közkútjaitok |
| 3rd person plural | közkútjuk | közkútjaik |
Further reading
- közkút in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.