kertésze

Hungarian

Etymology

kertész +‎ -e (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkɛrteːsɛ]
  • Hyphenation: ker‧té‧sze

Noun

kertésze

  1. third-person singular (single possession) possessive of kertész

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kertésze —
accusative kertészét —
dative kertészének —
instrumental kertészével —
causal-final kertészéért —
translative kertészévé —
terminative kertészéig —
essive-formal kertészeként —
essive-modal kertészéül —
inessive kertészében —
superessive kertészén —
adessive kertészénél —
illative kertészébe —
sublative kertészére —
allative kertészéhez —
elative kertészéből —
delative kertészéről —
ablative kertészétől —
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.