kettejük

Hungarian

Alternative forms

Etymology

The kette- stem of kettő (“two”) +‎ -jük (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkɛtːɛjyk]
  • Hyphenation: ket‧te‧jük

Numeral

kettejük

  1. third-person plural single-possession possessive of kettő, the two of them

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative kettejük —
accusative kettejüket —
dative kettejüknek —
instrumental kettejükkel —
causal-final kettejükért —
translative kettejükké —
terminative kettejükig —
essive-formal kettejükként —
essive-modal — —
inessive kettejükben —
superessive kettejükön —
adessive kettejüknél —
illative kettejükbe —
sublative kettejükre —
allative kettejükhöz —
elative kettejükből —
delative kettejükről —
ablative kettejüktől —
non-attributive
possessive - singular
kettejüké —
non-attributive
possessive - plural
kettejükéi —

See also

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.