kialvatlan

Hungarian

Etymology

From the kialv- stem of kialszik +‎ -atlan.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkijɒlvɒtlɒn]
  • Hyphenation: ki‧al‧vat‧lan

Adjective

kialvatlan (comparative kialvatlanabb, superlative legkialvatlanabb)

  1. ill-rested, sleep-deprived, unslept, groggy, seedy, bleary-eyed (exhausted, fatigued, tired out, sleepy, or worn out by a sleepless night)
    Antonyms: pihent, kipihent

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative kialvatlan kialvatlanok
accusative kialvatlant kialvatlanokat
dative kialvatlannak kialvatlanoknak
instrumental kialvatlannal kialvatlanokkal
causal-final kialvatlanért kialvatlanokért
translative kialvatlanná kialvatlanokká
terminative kialvatlanig kialvatlanokig
essive-formal kialvatlanként kialvatlanokként
essive-modal kialvatlanul —
inessive kialvatlanban kialvatlanokban
superessive kialvatlanon kialvatlanokon
adessive kialvatlannál kialvatlanoknál
illative kialvatlanba kialvatlanokba
sublative kialvatlanra kialvatlanokra
allative kialvatlanhoz kialvatlanokhoz
elative kialvatlanból kialvatlanokból
delative kialvatlanról kialvatlanokról
ablative kialvatlantól kialvatlanoktól
non-attributive
possessive - singular		 kialvatlané kialvatlanoké
non-attributive
possessive - plural		 kialvatlanéi kialvatlanokéi

Derived terms
  • kialvatlanság
Expressions
  • kialussza magát

Further reading
  • kialvatlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.