kiderít

Hungarian

Etymology

ki- +‎ derít

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkidɛriːt]
  • Hyphenation: ki‧de‧rít
  • Rhymes: -iːt

Verb

kiderít

  1. (transitive) to find out, to ascertain, to puzzle out, to discover

Conjugation
conjugation of kiderít
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. kiderítek kiderítesz kiderít kiderítünk kiderítetek kiderítenek
Def. kiderítem kideríted kideríti kiderítjük kiderítitek kiderítik
2nd-p. o. kiderítelek ―
Past Indef. kiderítettem kiderítettél kiderített kiderítettünk kiderítettetek kiderítettek
Def. kiderítettem kiderítetted kiderítette kiderítettük kiderítettétek kiderítették
2nd-p. o. kiderítettelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. kiderítenék kiderítenél kiderítene kiderítenénk kiderítenétek kiderítenének
Def. kideríteném kiderítenéd kiderítené kiderítenénk
(or kiderítenők)		 kiderítenétek kiderítenék
2nd-p. o. kiderítenélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. kiderítsek kideríts or
kiderítsél		 kiderítsen kiderítsünk kiderítsetek kiderítsenek
Def. kiderítsem kiderítsd or
kiderítsed		 kiderítse kiderítsük kiderítsétek kiderítsék
2nd-p. o. kiderítselek ―
Infinitive kideríteni kiderítenem kiderítened kiderítenie kiderítenünk kiderítenetek kideríteniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
kiderítés kiderítő kiderített kiderítendő kiderítve kideríthet

Derived terms
  • kiderítés

Further reading
  • kiderít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.