márt

See also: mart, Mart, Màrt, Märt, marț, and Mart.

Hungarian

Etymology

From Proto-Ugric *marɜ- (“to dive, plunge”)[1] + -t (instantaneous or causative suffix).[2]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmaːrt]
  • Audio(file)
  • Rhymes: -aːrt

Verb

márt

  1. (transitive) to immerse (in liquid), to douse, to dunk (used with -ba/-be)
    Synonym: merít

Conjugation
conjugation of márt
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. mártok mártasz márt mártunk mártotok mártanak
Def. mártom mártod mártja mártjuk mártjátok mártják
2nd-p. o. mártalak ―
Past Indef. mártottam mártottál mártott mártottunk mártottatok mártottak
Def. mártottam mártottad mártotta mártottuk mártottátok mártották
2nd-p. o. mártottalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. mártanék mártanál mártana mártanánk mártanátok mártanának
Def. mártanám mártanád mártaná mártanánk
(or mártanók)		 mártanátok mártanák
2nd-p. o. mártanálak ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. mártsak márts or
mártsál		 mártson mártsunk mártsatok mártsanak
Def. mártsam mártsd or
mártsad		 mártsa mártsuk mártsátok mártsák
2nd-p. o. mártsalak ―
Infinitive mártani mártanom mártanod mártania mártanunk mártanotok mártaniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
mártás mártó mártott mártandó mártva márthat

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • bemárt
  • belemárt
  • kimárt
  • megmárt

References
  1. Entry #1801 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary.
  2. márt in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • márt in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.