méregtelen

Hungarian

méreg (“poison”) +‎ -telen (“-less, without”)

méregtelen (comparative méregtelenebb, superlative legméregtelenebb)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	méregtelen	méregtelenek
accusative	méregtelent	méregteleneket
dative	méregtelennek	méregteleneknek
instrumental	méregtelennel	méregtelenekkel
causal-final	méregtelenért	méregtelenekért
translative	méregtelenné	méregtelenekké
terminative	méregtelenig	méregtelenekig
essive-formal	méregtelenként	méregtelenekként
essive-modal	méregtelenül	—
inessive	méregtelenben	méregtelenekben
superessive	méregtelenen	méregteleneken
adessive	méregtelennél	méregteleneknél
illative	méregtelenbe	méregtelenekbe
sublative	méregtelenre	méregtelenekre
allative	méregtelenhez	méregtelenekhez
elative	méregtelenből	méregtelenekből
delative	méregtelenről	méregtelenekről
ablative	méregtelentől	méregtelenektől

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.