matematikus

See also: matemātiķus

Hungarian

Etymology

From Hungarian matematika. Modelled on fizika (“physics”) becoming fizikus (“physicist”).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɒtɛmɒtikuʃ]
  • Hyphenation: ma‧te‧ma‧ti‧kus
  • Rhymes: -uʃ

Adjective

matematikus (comparative matematikusabb, superlative legmatematikusabb)

  1. of or relating to mathematics

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative matematikus matematikusak
accusative matematikusat matematikusakat
dative matematikusnak matematikusaknak
instrumental matematikussal matematikusakkal
causal-final matematikusért matematikusakért
translative matematikussá matematikusakká
terminative matematikusig matematikusakig
essive-formal matematikusként matematikusakként
essive-modal — —
inessive matematikusban matematikusakban
superessive matematikuson matematikusakon
adessive matematikusnál matematikusaknál
illative matematikusba matematikusakba
sublative matematikusra matematikusakra
allative matematikushoz matematikusakhoz
elative matematikusból matematikusakból
delative matematikusról matematikusakról
ablative matematikustól matematikusaktól
non-attributive
possessive - singular		 matematikusé matematikusaké
non-attributive
possessive - plural		 matematikuséi matematikusakéi

Noun

matematikus (plural matematikusok)

  1. mathematician

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative matematikus matematikusok
accusative matematikust matematikusokat
dative matematikusnak matematikusoknak
instrumental matematikussal matematikusokkal
causal-final matematikusért matematikusokért
translative matematikussá matematikusokká
terminative matematikusig matematikusokig
essive-formal matematikusként matematikusokként
essive-modal — —
inessive matematikusban matematikusokban
superessive matematikuson matematikusokon
adessive matematikusnál matematikusoknál
illative matematikusba matematikusokba
sublative matematikusra matematikusokra
allative matematikushoz matematikusokhoz
elative matematikusból matematikusokból
delative matematikusról matematikusokról
ablative matematikustól matematikusoktól
non-attributive
possessive - singular		 matematikusé matematikusoké
non-attributive
possessive - plural		 matematikuséi matematikusokéi
Possessive forms of matematikus
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. matematikusom matematikusaim
2nd person sing. matematikusod matematikusaid
3rd person sing. matematikusa matematikusai
1st person plural matematikusunk matematikusaink
2nd person plural matematikusotok matematikusaitok
3rd person plural matematikusuk matematikusaik

See also
  • Appendix:Hungarian words ending in -ikus

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading
  • matematikus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.