megítélése

Hungarian

Etymology

megítélés +‎ -e (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmɛɡiːteːleːʃɛ]
  • Hyphenation: meg‧íté‧lé‧se

Noun

megítélése

  1. third-person singular (single possession) possessive of megítélés

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative megítélése —
accusative megítélését —
dative megítélésének —
instrumental megítélésével —
causal-final megítéléséért —
translative megítélésévé —
terminative megítéléséig —
essive-formal megítéléseként —
essive-modal megítéléséül —
inessive megítélésében —
superessive megítélésén —
adessive megítélésénél —
illative megítélésébe —
sublative megítélésére —
allative megítéléséhez —
elative megítéléséből —
delative megítéléséről —
ablative megítélésétől —
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.