metafizikus

See also: metafiziķus

Hungarian

Etymology

Borrowed from Latin metaphysicus.[1] With -ikus ending.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɛtɒfizikuʃ]
  • Hyphenation: me‧ta‧fi‧zi‧kus
  • Rhymes: -uʃ

Adjective

metafizikus (not comparable)

  1. metaphysical

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative metafizikus metafizikusak
accusative metafizikusat metafizikusakat
dative metafizikusnak metafizikusaknak
instrumental metafizikussal metafizikusakkal
causal-final metafizikusért metafizikusakért
translative metafizikussá metafizikusakká
terminative metafizikusig metafizikusakig
essive-formal metafizikusként metafizikusakként
essive-modal — —
inessive metafizikusban metafizikusakban
superessive metafizikuson metafizikusakon
adessive metafizikusnál metafizikusaknál
illative metafizikusba metafizikusakba
sublative metafizikusra metafizikusakra
allative metafizikushoz metafizikusakhoz
elative metafizikusból metafizikusakból
delative metafizikusról metafizikusakról
ablative metafizikustól metafizikusaktól
non-attributive
possessive - singular		 metafizikusé metafizikusaké
non-attributive
possessive - plural		 metafizikuséi metafizikusakéi

Noun

metafizikus (plural metafizikusok)

  1. (philosophy) metaphysician

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative metafizikus metafizikusok
accusative metafizikust metafizikusokat
dative metafizikusnak metafizikusoknak
instrumental metafizikussal metafizikusokkal
causal-final metafizikusért metafizikusokért
translative metafizikussá metafizikusokká
terminative metafizikusig metafizikusokig
essive-formal metafizikusként metafizikusokként
essive-modal — —
inessive metafizikusban metafizikusokban
superessive metafizikuson metafizikusokon
adessive metafizikusnál metafizikusoknál
illative metafizikusba metafizikusokba
sublative metafizikusra metafizikusokra
allative metafizikushoz metafizikusokhoz
elative metafizikusból metafizikusokból
delative metafizikusról metafizikusokról
ablative metafizikustól metafizikusoktól
non-attributive
possessive - singular		 metafizikusé metafizikusoké
non-attributive
possessive - plural		 metafizikuséi metafizikusokéi
Possessive forms of metafizikus
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. metafizikusom metafizikusaim
2nd person sing. metafizikusod metafizikusaid
3rd person sing. metafizikusa metafizikusai
1st person plural metafizikusunk metafizikusaink
2nd person plural metafizikusotok metafizikusaitok
3rd person plural metafizikusuk metafizikusaik

See also
  • Appendix:Hungarian words ending in -ikus

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading
  • metafizikus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.