nincstelen

Hungarian

Etymology

First attested in 1874. From the verb nincs (“there is not”) +‎ -telen (“without, -less”).[1][2]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈnint͡ʃtɛlɛn]
  • Hyphenation: nincs‧te‧len
  • Rhymes: -ɛn

Adjective

nincstelen (comparative nincstelenebb, superlative legnincstelenebb)

  1. penniless, poverty-stricken, destitute
    Synonyms: szegény, koldus, koldusszegény, vagyontalan, pénztelen, földtelen, szűkölködő, ágrólszakadt, csóró

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative nincstelen nincstelenek
accusative nincstelent nincsteleneket
dative nincstelennek nincsteleneknek
instrumental nincstelennel nincstelenekkel
causal-final nincstelenért nincstelenekért
translative nincstelenné nincstelenekké
terminative nincstelenig nincstelenekig
essive-formal nincstelenként nincstelenekként
essive-modal nincstelenül —
inessive nincstelenben nincstelenekben
superessive nincstelenen nincsteleneken
adessive nincstelennél nincsteleneknél
illative nincstelenbe nincstelenekbe
sublative nincstelenre nincstelenekre
allative nincstelenhez nincstelenekhez
elative nincstelenből nincstelenekből
delative nincstelenről nincstelenekről
ablative nincstelentől nincstelenektől
non-attributive
possessive - singular		 nincstelené nincsteleneké
non-attributive
possessive - plural		 nincstelenéi nincstelenekéi

Derived terms
  • nincstelenség

Noun

nincstelen (plural nincstelenek)

  1. (mostly in plural) pauper, the poor, have-nots, down-and-outer (a person without any money or possessions)

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative nincstelen nincstelenek
accusative nincstelent nincsteleneket
dative nincstelennek nincsteleneknek
instrumental nincstelennel nincstelenekkel
causal-final nincstelenért nincstelenekért
translative nincstelenné nincstelenekké
terminative nincstelenig nincstelenekig
essive-formal nincstelenként nincstelenekként
essive-modal — —
inessive nincstelenben nincstelenekben
superessive nincstelenen nincsteleneken
adessive nincstelennél nincsteleneknél
illative nincstelenbe nincstelenekbe
sublative nincstelenre nincstelenekre
allative nincstelenhez nincstelenekhez
elative nincstelenből nincstelenekből
delative nincstelenről nincstelenekről
ablative nincstelentől nincstelenektől
non-attributive
possessive - singular		 nincstelené nincsteleneké
non-attributive
possessive - plural		 nincstelenéi nincstelenekéi
Possessive forms of nincstelen
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. nincstelenem nincstelenjeim
2nd person sing. nincstelened nincstelenjeid
3rd person sing. nincstelenje nincstelenjei
1st person plural nincstelenünk nincstelenjeink
2nd person plural nincstelenetek nincstelenjeitek
3rd person plural nincstelenjük nincstelenjeik

References
  1. nincstelen in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading
  • nincstelen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.