nyűg

See also: nyuġ

Hungarian

Etymology

Of unknown origin.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɲyːɡ]
  • Rhymes: -yːɡ

Noun

nyűg (plural nyűgök)

  1. nuisance, bother
  2. dreariness
  3. (obsolete) a type of front-leg hobble, typically made of rope or leather

Declension
Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative nyűg nyűgök
accusative nyűgöt nyűgöket
dative nyűgnek nyűgöknek
instrumental nyűggel nyűgökkel
causal-final nyűgért nyűgökért
translative nyűggé nyűgökké
terminative nyűgig nyűgökig
essive-formal nyűgként nyűgökként
essive-modal — —
inessive nyűgben nyűgökben
superessive nyűgön nyűgökön
adessive nyűgnél nyűgöknél
illative nyűgbe nyűgökbe
sublative nyűgre nyűgökre
allative nyűghöz nyűgökhöz
elative nyűgből nyűgökből
delative nyűgről nyűgökről
ablative nyűgtől nyűgöktől
non-attributive
possessive - singular		 nyűgé nyűgöké
non-attributive
possessive - plural		 nyűgéi nyűgökéi
Possessive forms of nyűg
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. nyűgöm nyűgjeim
2nd person sing. nyűgöd nyűgjeid
3rd person sing. nyűgje nyűgjei
1st person plural nyűgünk nyűgjeink
2nd person plural nyűgötök nyűgjeitek
3rd person plural nyűgjük nyűgjeik

Derived terms
Compound words
  • kaszanyűg, kaszanyűgbükköny

References
  1. nyűg in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • nyűg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.