nyeletlen

Hungarian

Etymology

nyél (“handle”) +‎ -etlen (“without”, adjective-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɲɛlɛtlɛn]
  • Hyphenation: nye‧let‧len

Adjective

nyeletlen (not comparable)

  1. with no handle

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative nyeletlen nyeletlenek
accusative nyeletlent nyeletleneket
dative nyeletlennek nyeletleneknek
instrumental nyeletlennel nyeletlenekkel
causal-final nyeletlenért nyeletlenekért
translative nyeletlenné nyeletlenekké
terminative nyeletlenig nyeletlenekig
essive-formal nyeletlenként nyeletlenekként
essive-modal nyeletlenül —
inessive nyeletlenben nyeletlenekben
superessive nyeletlenen nyeletleneken
adessive nyeletlennél nyeletleneknél
illative nyeletlenbe nyeletlenekbe
sublative nyeletlenre nyeletlenekre
allative nyeletlenhez nyeletlenekhez
elative nyeletlenből nyeletlenekből
delative nyeletlenről nyeletlenekről
ablative nyeletlentől nyeletlenektől
non-attributive
possessive - singular		 nyeletlené nyeletleneké
non-attributive
possessive - plural		 nyeletlenéi nyeletlenekéi

Further reading
  • nyeletlen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.