olvasmány

Hungarian

Etymology

olvas (“to read”) +‎ -mány (noun-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈolvɒʃmaːɲ]
  • Hyphenation: ol‧vas‧mány

Noun

olvasmány (plural olvasmányok)

  1. reading, reading material, literature, book (something that is read)

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative olvasmány olvasmányok
accusative olvasmányt olvasmányokat
dative olvasmánynak olvasmányoknak
instrumental olvasmánnyal olvasmányokkal
causal-final olvasmányért olvasmányokért
translative olvasmánnyá olvasmányokká
terminative olvasmányig olvasmányokig
essive-formal olvasmányként olvasmányokként
essive-modal olvasmányul —
inessive olvasmányban olvasmányokban
superessive olvasmányon olvasmányokon
adessive olvasmánynál olvasmányoknál
illative olvasmányba olvasmányokba
sublative olvasmányra olvasmányokra
allative olvasmányhoz olvasmányokhoz
elative olvasmányból olvasmányokból
delative olvasmányról olvasmányokról
ablative olvasmánytól olvasmányoktól
non-attributive
possessive - singular		 olvasmányé olvasmányoké
non-attributive
possessive - plural		 olvasmányéi olvasmányokéi
Possessive forms of olvasmány
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. olvasmányom olvasmányaim
2nd person sing. olvasmányod olvasmányaid
3rd person sing. olvasmánya olvasmányai
1st person plural olvasmányunk olvasmányaink
2nd person plural olvasmányotok olvasmányaitok
3rd person plural olvasmányuk olvasmányaik

Derived terms
  • olvasmányos

Further reading
  • olvasmány in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.