olvasott

Hungarian

Etymology

olvas (“to read”) +‎ -ott

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈolvɒʃotː]
  • Hyphenation: ol‧va‧sott
  • Rhymes: -otː

Verb

olvasott

  1. third-person singular indicative past indefinite of olvas

Participle

olvasott

  1. past participle of olvas
    Synonym: elolvasott
    Antonym: olvasatlan

Adjective

olvasott (comparative olvasottabb, superlative legolvasottabb)

  1. (of a person) literate, well-read (well informed and knowledgeable through having read extensively)
    Synonyms: tájékozott, művelt
  2. popular (read by many)

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative olvasott olvasottak
accusative olvasottat olvasottakat
dative olvasottnak olvasottaknak
instrumental olvasottal olvasottakkal
causal-final olvasottért olvasottakért
translative olvasottá olvasottakká
terminative olvasottig olvasottakig
essive-formal olvasottként olvasottakként
essive-modal — —
inessive olvasottban olvasottakban
superessive olvasotton olvasottakon
adessive olvasottnál olvasottaknál
illative olvasottba olvasottakba
sublative olvasottra olvasottakra
allative olvasotthoz olvasottakhoz
elative olvasottból olvasottakból
delative olvasottról olvasottakról
ablative olvasottól olvasottaktól
non-attributive
possessive - singular		 olvasotté olvasottaké
non-attributive
possessive - plural		 olvasottéi olvasottakéi

Derived terms
  • olvasottság

Further reading
  • olvasott in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.