operatív

See also: operativ

Hungarian

Etymology

From German operativ.[1] With -ív ending.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈopɛrɒtiːv]
  • Hyphenation: ope‧ra‧tív
  • Rhymes: -iːv

Adjective

operatív (comparative operatívabb, superlative legoperatívabb)

  1. operative

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative operatív operatívak
accusative operatívat operatívakat
dative operatívnak operatívaknak
instrumental operatívval operatívakkal
causal-final operatívért operatívakért
translative operatívvá operatívakká
terminative operatívig operatívakig
essive-formal operatívként operatívakként
essive-modal — —
inessive operatívban operatívakban
superessive operatívon operatívakon
adessive operatívnál operatívaknál
illative operatívba operatívakba
sublative operatívra operatívakra
allative operatívhoz operatívakhoz
elative operatívból operatívakból
delative operatívról operatívakról
ablative operatívtól operatívaktól
non-attributive
possessive - singular		 operatívé operatívaké
non-attributive
possessive - plural		 operatívéi operatívakéi

Derived terms
  • operatívan

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading
  • operatív in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.