osztatlan

Hungarian

Etymology

oszt (“to divide”) +‎ -atlan

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈostɒtlɒn]
  • Hyphenation: osz‧tat‧lan
  • Rhymes: -ɒn

Adjective

osztatlan (not generally comparable, comparative osztatlanabb, superlative legosztatlanabb)

  1. undivided, exclusive (whole, entire, e.g. attention or energy)
    Synonyms: kizárólagos, teljes
    Antonyms: megosztott, részleges
  2. unanimous (e.g. appreciation, recognition, or amusement)
    Synonyms: egybehangzó, egyhangú

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative osztatlan osztatlanok
accusative osztatlant osztatlanokat
dative osztatlannak osztatlanoknak
instrumental osztatlannal osztatlanokkal
causal-final osztatlanért osztatlanokért
translative osztatlanná osztatlanokká
terminative osztatlanig osztatlanokig
essive-formal osztatlanként osztatlanokként
essive-modal osztatlanul —
inessive osztatlanban osztatlanokban
superessive osztatlanon osztatlanokon
adessive osztatlannál osztatlanoknál
illative osztatlanba osztatlanokba
sublative osztatlanra osztatlanokra
allative osztatlanhoz osztatlanokhoz
elative osztatlanból osztatlanokból
delative osztatlanról osztatlanokról
ablative osztatlantól osztatlanoktól
non-attributive
possessive - singular		 osztatlané osztatlanoké
non-attributive
possessive - plural		 osztatlanéi osztatlanokéi

Further reading
  • osztatlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.