passzív

Hungarian

Etymology

From German passiv, from French passif, from Late Latin passivus.[1] With -ív ending.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈpɒsːiːv]
  • Hyphenation: pasz‧szív
  • Rhymes: -iːv

Adjective

passzív (comparative passzívabb, superlative legpasszívabb)

  1. passive

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative passzív passzívak
accusative passzívat passzívakat
dative passzívnak passzívaknak
instrumental passzívval passzívakkal
causal-final passzívért passzívakért
translative passzívvá passzívakká
terminative passzívig passzívakig
essive-formal passzívként passzívakként
essive-modal — —
inessive passzívban passzívakban
superessive passzívon passzívakon
adessive passzívnál passzívaknál
illative passzívba passzívakba
sublative passzívra passzívakra
allative passzívhoz passzívakhoz
elative passzívból passzívakból
delative passzívról passzívakról
ablative passzívtól passzívaktól
non-attributive
possessive - singular		 passzívé passzívaké
non-attributive
possessive - plural		 passzívéi passzívakéi

Derived terms
  • passzívan

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading
  • passzív in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.