repce

Hungarian
repce

Etymology

Most likely from Slovak repica (“oilseed rape”).

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈrɛpt͡sɛ]
  • Hyphenation: rep‧ce
  • Rhymes: -t͡sɛ

Noun

repce (usually uncountable, plural repcék)

  1. colza, oilseed rape (Brassica napus)

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative repce repcék
accusative repcét repcéket
dative repcének repcéknek
instrumental repcével repcékkel
causal-final repcéért repcékért
translative repcévé repcékké
terminative repcéig repcékig
essive-formal repceként repcékként
essive-modal — —
inessive repcében repcékben
superessive repcén repcéken
adessive repcénél repcéknél
illative repcébe repcékbe
sublative repcére repcékre
allative repcéhez repcékhez
elative repcéből repcékből
delative repcéről repcékről
ablative repcétől repcéktől
non-attributive
possessive - singular		 repcéé repcéké
non-attributive
possessive - plural		 repcééi repcékéi
Possessive forms of repce
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. repcém repcéim
2nd person sing. repcéd repcéid
3rd person sing. repcéje repcéi
1st person plural repcénk repcéink
2nd person plural repcétek repcéitek
3rd person plural repcéjük repcéik

Derived terms
  • repcés
Compound words
  • káposztarepce
  • olajrepce
  • repceföld
  • repceméz
  • repceolaj
  • repcetábla
  • repcetermés
  • vadrepce

References
  • repce in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Further reading
  • repce in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.