reszelő
Hungarian
reszelő ("rasp")
reszelő ("grater")
Pronunciation
- IPA(key): [ˈrɛsɛløː]
- Hyphenation: re‧sze‧lő
- Rhymes: -løː
Noun
reszelő (plural reszelők)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | reszelő | reszelők |
| accusative | reszelőt | reszelőket |
| dative | reszelőnek | reszelőknek |
| instrumental | reszelővel | reszelőkkel |
| causal-final | reszelőért | reszelőkért |
| translative | reszelővé | reszelőkké |
| terminative | reszelőig | reszelőkig |
| essive-formal | reszelőként | reszelőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | reszelőben | reszelőkben |
| superessive | reszelőn | reszelőkön |
| adessive | reszelőnél | reszelőknél |
| illative | reszelőbe | reszelőkbe |
| sublative | reszelőre | reszelőkre |
| allative | reszelőhöz | reszelőkhöz |
| elative | reszelőből | reszelőkből |
| delative | reszelőről | reszelőkről |
| ablative | reszelőtől | reszelőktől |
| non-attributive possessive - singular |
reszelőé | reszelőké |
| non-attributive possessive - plural |
reszelőéi | reszelőkéi |
| Possessive forms of reszelő | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | reszelőm | reszelőim |
| 2nd person sing. | reszelőd | reszelőid |
| 3rd person sing. | reszelője | reszelői |
| 1st person plural | reszelőnk | reszelőink |
| 2nd person plural | reszelőtök | reszelőitek |
| 3rd person plural | reszelőjük | reszelőik |
Derived terms
Further reading
- reszelő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.