sárgul

Hungarian

Etymology

sárga (“yellow”) +‎ -ul (verb-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈʃaːrɡul]
  • Hyphenation: sár‧gul
  • Rhymes: -ul

Verb

sárgul

  1. (intransitive) to yellow (to become yellow)
  2. (intransitive) to sallow (to become sallow)

Conjugation
conjugation of sárgul
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. sárgulok sárgulsz sárgul sárgulunk sárgultok sárgulnak
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. sárgultam sárgultál sárgult sárgultunk sárgultatok sárgultak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. sárgulnék sárgulnál sárgulna sárgulnánk sárgulnátok sárgulnának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. sárguljak sárgulj or
sárguljál		 sárguljon sárguljunk sárguljatok sárguljanak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive sárgulni sárgulnom sárgulnod sárgulnia sárgulnunk sárgulnotok sárgulniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
sárgulás sárguló sárgult ― sárgulva sárgulhat

Derived terms
  • sárgulás

(With verbal prefixes):

  • besárgul
  • belesárgul
  • elsárgul
  • kisárgul
  • megsárgul

Further reading
  • sárgul in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.